Van egy kis baráti társaság, akikkel úgy döntöttünk, hogy kicsit megszépítjük egymás Karácsonyát, és titkos meglepetéseket küldünk annak, akit kihúztunk. Úgy esett, hogy az én kicsi rókám egy nagy csomaggal lett gazdagabb, még Karácsony előtt, és ma végre eljutottam addig, hogy fel is tudom tenni a képeinket :).
-Na, akkor kész vagyunk? Megcsináltad végre a karácsonyi fényképet?
-Még nem egészen. Nézd csak meg, mire sikerült leülnöd...
-Vááááóóóó! Ez... ez nekem jött?! Kibonthatom?
-...
( Időm sem volt válaszolni neki, máris feltépte a csomagolást, és beugrott a dobozba. Le se tagadhatná, hogy egy kis róka...)
-Nééézd! Nézd mit kaptam! Még sosem kaptam semmit!
-Khöm.. és a legutóbbi Karácsonykor Sirin meglepetése? És tőlem a varrt cuccok, ékszerek.. és..
- Nem kaptam méééég!
-De én azt hiszem máris kaptam pár ősz hajszálat.
(Valójában lehetetlen haragudni rá, látva ezt a kicsattanó boldogságot. )
-Egy táska a rajzlapoknak! A tervező tömbömnek!
-Meg egy asztal! Én azt hiszem máris le kellene ülni dolgozni..
-De az az én ecsetem. Inkább nézz körül, hátha van még valami.
-Mondjuk itt? ÓÓÓÓÓÓÓ! Ceruzák! És egy táska hogy magammal vihessem őket!
-Nagyon nagyon nagyon köszönöm!
Ez az ajándékozás egy nagyszerű ötlet volt, remélem jövőre is megismételjük. Nagyon köszönjük a meglepetést, ez a sok ceruza nagyon betalált!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése